White Collar pilot
Posted: 2009. október 31., szombat by damoqles in Címkék: 4/5, humor, thriller, tv, vélemény
0
Olyan friss, hogy még gőzölög, ha megropogtatod, és olyan jó, hogy reflex-szerűen el sem hiszed. Túlozni nem akarok, főleg nem megelőlegezve, mert egy x+1-edik, saját ötleteiben elbotló sorozat is lehet még belőle, egyelőre azonban úgy néz ki, meglepően működőképes alternatívája lesz az Ocean's filmekhez hasonló, stílusosan agyas moziknak tévéképernyőn. Ez magában hordozza a “zsánerileg” beépített, valószerűtlenül túlbonyolított bűnügyek és a főhős(ök) deus ex machinaként működő, valószínűtlenül magas intelligenciáját és műveltségét a megfelelő szakterületeken (erre van is példa a pilotban) problematikáját, ha ugyan annak lehet nevezni – ez adja ugyanis az ilyen jellegű filmek hangulatát, szóval eszemben sincs felróni neki.
Első számú főszereplőnk egy “white collar criminal”, azaz olyan bűnöző, aki inkább a beszélőkéjének és jártasságbeli fortélyainak köszönhetően veszélyes, semmint kiemelkedő szem-kéz koordinációja és végtelenített muníciójú fegyverarzenálja miatt, és nem azért kell fokozott őrizet alatt tartani a börtönben, mert elhajlítja a rácsokat is, hanem mert MacGyver szeme sarkába is könnyeket csalna “szeméttelepi” kreativitása. Mindjárt tanúi is leszünk a meglehetősen homlokráncolós módszerekkel kivitelezett, bár mindenképp vigyorogtatóan ötletes szökésének, ami miatt riasztják második számú főfiguránkat, a szabadulóművészt (és műkincstolvajt, csempészt, betörőt, hamisítót stb.) közel négy éve elcsípő FBI-ügynököt, aki Harvey Keitel barátságosan is barátságtalan arcberendezésével és nagyon hasonló természettel bír, noha, mint megtudjuk, egyáltalán nem fújnak egymásra néhai rabunkkal, sőt már-már tisztelik a másikat. Ez a tény persze nem változtat azon, hogy ismét macska-egér kapcsolatba kerültek. A különbség az ez előtti rablópandúrkodásuk és a mostani között az, hogy Neal ezúttal nem is igazán akar meglógni, darabokra tört szerelme szilánkjaiban fetrengve kijelenti, hogy nyugodtan besittelhetik újra. Ez talán az egyetlen jelenet, amelyben csorbát szenved éleselméjűségének és élelmességének légvára, aminek méretes árnyékával a készítők folyamatosan letaglózott állapotban akarják tudni a nézőt; ha nem nyílna ugyanis váratlan lehetősége a hatóságok kisegítésére, akkor ugyanott tartana, mint a film elején, illetve még sokkal rosszabb helyzetben. Mivel nem ismerjük a nőt, aki ilyen hatást gyakorolt a fickóra, elég súlytalan a drámájuk, de ez minden bizonnyal megváltozik majd a további részekben. Sőt sanszos, hogy valami arculcsapós turpisság lapul a dolgok mélyén, meglátjuk.
Bár az epizód végén gyakorlatilag kőbe vésetik a sorozat felépítése az elkövetkező négy évadra (FBI nyomoz, Neal hivatalos, szabadlábra helyezett, de felügyelet alatt tartott tanácsadóként asszisztál), nem venném zokon, ha az a bizonyos fordulat bezavarna előbb-utóbb. Felüdülés olyan sorozatot nézni, ahol nem gyilkosságok, gyilkos betegségek vagy gyilkos jogi ügyek képezik a problémát (eddig?), de azért kár volna sablonszériává laposítani ezt is. Igaz, a pilot alapján nem csak korai, de elég fölösleges is az aggodalmam: laza, könnyed, csavaros film, nem találja fel újból a kereket, nem harap túl nagyot, de remekül csinálja, amit csinál. Stílusos és valahogy jó nézni. Majdnem sajnálom, hogy nem csak egy-két év múlva fedezem majd fel magamnak, amikor már egész évadokat nézhetnék meg egymás után, és nem kellene várakozni az új részekre. 4 kriminális krimináliskalap / 5.